Emelt írásbeli 2025. május - vélemény és statisztika
Ezt később megmagyarázom. :D
Na lássuk az idei eredményeket!
Az idén is végeztünk egy nem hivatalos felmérést a ChemBio csoportban (https://www.facebook.com/groups/293752481308715/), ahol 787-en adtatok visszajelzést arról, hogy hány pontot értetek el, ebben persze a fellebbezések módosításai még nincsenek benne.
Emellett ebben a szezonban belefogtam egy másik adatgyűjtős partizánkodásba is, ahol arra voltam kíváncsi, hogy az egyes feladatokat milyen átlagos eredménnyel oldottátok meg. Itt 181 adatsort sikerült feldolgoznom, ezúton is köszönöm minden tanár kollégámnak, aki időt szánt a gyűjtésre, és elküldte nekem ezeket. Örök hála!
Akkor kezdjük:
I. feladat - Sejtek csoportosítása Átlagpontszám: 6,04 / 11 → 54,9%
Klasszikus feladattípus, mitózis-meiózis összehasonlítással, haploid és diploid sejtek megkülönböztetésével. Az egyetlen problémás része az utolsó meghatározásban "A búza táplálószövetének egy sejtje" lehetett, ami ugye mitózissal keletkezik, de a diploid halmazba nem illett, hiszen triploid.
II. feladat - Éhség és jóllakottság Átlagpontszám: 5,69 / 11 → 51,77%
Kicsi embertant kicsi kodonszótárazással összehozó feladat, aminek a végére még odafért egy etológia kérdés is. Az embertanos része a táplálkozás hormonális szabályozásával foglalkozott, úgy tűnik, ez mostanában divatos. A leptin zsírsejtekben termelődik, és bár volt egy kirohanásom ezzel kapcsolatban, el kell ismernem, hogy a Gyűjteményben ez szerepel egy fél mondatban és egy ábrafeliratban. Egyébiránt nagy felindultságomban eldöntöttem, hogy összefoglalom majd itt ezt a témát.
A kodonszótáras része nem volt meglepetés, amibe láthatóan sokan beleakadtatok, hogy nem a teljes kódszámmal (64) kellett osztani a 6. kérdésben, hanem csak 61-gyel, mert a STOP kodonokat le kellett vonni.
III. Növényi sejt Átlagpontszám: 9,17 / 13 → 70,56%
Ez volt átlagban a második legjobban sikerült feladat. A sejtalkotókat gyakorlatilag csak felsorolni kellett az ábra alapján, és ami kérdés volt hozzájuk teljesen átlagos volt, semmi fakszni*. Az első részben sokaknál ott úszott el a pont, hogy a megoldókulcs nem fogadta el a színtestet önmagában, csak ha írtátok, hogy zöld. Erre az indoklás egyébként az volt, hogy látszanak a gránumok az ábrán. Ugyanígy, az ER sem volt elég, csak a DER, mert látszanak a riboszómák.
Itt még annyi, hogy a sejtmag, még ha gyengén is, de LÁTSZIK festés nélkül, a benne lévő kromatin miatt, ahogy ezen a Kriska György tanár úr által közölt képen** is látható. Persze festve jobb, de akkor is.
IV. Burgonyahasábok Átlagpontszám: 6,07 / 10 → 60,67%
Az örök kérdés: melyik a függő és melyik a független változó? A függő változó, laza megközelítésben az, amelyik függ attól, amit én (a vizsgáló személy) változtatgatok. A független pedig az általam meghatározott tényező.
Tehát, ha azt vizsgálom, hogy a különböző orrhosszúságú Pinokkiók orrain hány madár száll le tollászkodni, akkor az orrok hosszát én határozom meg, ez a független változó, és ennek függvényében alakul a madarak száma (azaz, hogy mennyi fér el rajta). A madarak száma FÜGG az orr hosszától, ez tehát a FÜGGŐ változó.
Másképp megfogalmazva:
Mire vagyok kíváncsi? - Hogy hány madárka fér el Pinokkió orrán. (függő)
És ez mitől függ? - Az orra hosszától. (független)
Amúgy a feladat nem volt nehéz, de többen elcsúsztatok azon, hogy a diagramon nem jelöltétek pontosan a jelölni valót, azaz a vízszintes tengely és a függvény egyenese metszéspontjáig. Az utolsó két kérdésben többnyire a válaszok jók voltak, a helyes indoklás nélkül viszont nem járt rájuk a pont.
A ChatGPT negyedszerre sem birkózott meg a feladattal. 😂
V. Nemtől függő öröklődés Átlagpontszám: 3,52 / 7 → 50,32%
Őszintén szólva a szokásoshoz képest ez egy végtelenül egyszerű genetika feladat volt, és ráadásul az egész feladatsorban az egyetlen. 😢 Ilyet nem nagyon lehetett eddig látni. Ami általános hiba volt, hogy az ivarsejtek genotípusát is diploid genotípusként írtátok fel, vagy hogy az Y kromoszómán is jelöltetek allélt. Ez nem jó, hiszen X-hez kötött volt a jelleg, amit vizsgáltunk.
VI. Mi az élet? Átlagpontszám: 5,19 / 10 → 51,94%
Na, itt a 3. és 9. feladatok kifejtősebb válaszai miatt voltak problémák, de a megoldókulcs elég egyértelműen megmondja, hogy mit kellett írnotok. Az utolsó kérdésben "Bármely ésszerű indoklással alátámasztott vélemény elfogadható". Hát igen... Többnyire azért sikerült.
VII. Egy anyagcserebetegség háttere Átlagpontszám: 5,90 / 9 → 65,56%
Ez nem volt egy különösebben nehéz feladat, minden kellett belőle már a jó kis NAT2020 előtt is. Még középszinten is simán elment volna. Viszont szerette volna elhitetni veletek, hogy nem igy van, ezért aztán egy jó kacifántos bevezető szöveg volt hozzá.
VIII. A keleti marhavész Átlagpontszám: 6,68 / 9 → 74,20%
Ezt a feladatot oldottátok meg magasan a legjobban. A nyájimmunitás definíciója nem mindenhol volt meg jól, de ezzel együtt is.
Annyit még azért hozzátennék, hogy a keleti marhavész (pestis bovina orientalis = Rinderpest) okozója egyáltalán nem retrovírus, hanem egy a Morbilli genusba tartozó, így tehát a kanyaróval viszonylag közeli rokon vírus volt. (Köszi F.B., hogy felhívtad rá a figyelmem.) Volt, mert már nincs. A FAO*** oldalán azt olvastam, hogy 2011-re eradikálták.
IX.A Idegjelenségek Átlagpontszám: 9,45 / 20 → 47,26%
Ez meg átlagosan a legrosszabbul sikerült feladat volt azok körében, akik választották. Valóban nem volt könnyű, legalábbis az esszé része. Őszintén megmondom, javítani sem volt egy szláv karnevál. (Ezzel együtt is, talán még mindig könnyebb volt, mint az ökológia. 🙊) A témát igazán nem szeretitek, legalábbis nagy általánosságban, ez mindig is így volt. Az idegrendszer para, különösen az elemi idegjelenségek. Azt tényleg meg kell érteni. Egyébként is van némi zavar az erőben a feszültség/ feszültségkülönbség/ polarizáltság/ potenciál kifejezésekkel kapcsolatban. Azt javaslom, úgy tanuljátok meg, ahogy a (jelenlegi) nagy könyvben meg van írva. Értsd: a Gyűjteményben.
A számolós résznél "sajnos" elég egyértelmű, hogy (minimum) két szinapszissal kell számolni, mert hát van egy a szomatikus pálya rostja és a mozgató idegsejt között, és egy a mozgató idegsejt és az izomrost között is.
IX.B Természetvédelem Átlagpontszám: 10,41 / 20 → 52,06%
Na itt jön a fekete leves... Persze nem állíthatom, hogy soha még olyan nem volt, hogy csak kifejtős válaszokat kért volna egy ökológia választható, de soha még. És, hogy mire gondolt a költő, azt meg a bánat tudja. Bizonyos kérdéseknél lehetett tudni, hogy mit akar, máshol nem annyira. A "kedvencem" az 5. kérdés, ahol - az általam javított dolgozatok közül legalábbis - egyetlen esetben sem lehetett megadni a három pontot. A hőingás és a talajvíz viszonyok különbségeit jól meg tudtátok fogalmazni, de aztán összefüggésbe kellett ezt hozni az élőhelyen jellemző növényzettel.
Sokan tökéletesen jó választ adtatok, mégsem lehetett elfogadni, mert a kulcs azt mondta, hogy "igeeeen, de nem erre gondoltam". Ő a hőingást és talajvíz jellemzőket tekintette a növénytársulás okozatának, ti pedig - nagyon nem elítélhető módon - az élőhelyi adottságokat inkább oknak tekintettétek, amik meghatározzák a növényzetet. Erre nem tudok mit mondani. Sajnálom, tényleg... Az esszében az első részre a 8 pontot csak akkor lehetett összeszedni, ha mind a négy szemponttal összekapcsoltatok valami rosszat vagy jót (ivóvízellátással, a bányászattal, az árvízvédelemmel ÉS a turizmussal).
Íme a feladatonkénti statisztika:
A diagram 181 adatsort dolgoz fel. A IX? azt jelenti, hogy ott nem tudom, hogy A vagy B feladatot választott-e a vizsgázó.
A nagy átlagot pedig, ahogy fent is írtam, 787 adatból számoltam, ez most 65,13 lett. 70 és 90 pont közötti eredményt a vizsgázók 33%-a ért el, ez a tavalyi 56,3%-hoz képest nagyon nagy visszaesés. (a három évvel ezelőtti volt 35,5%). 9-en írtatok 95 pont fölött, ebből ketten 100%-ot. Emelem kalapom.
Rejtély, hogy hogyan alakulnak a ponthatárok. Most, ahogy tavaly sem, semmire semmi biztosat nem tudunk mondani. Kivárjuk a végét, és meglátjuk.
Mindent összevetve ez alapjaiban megint nem volt egy nagyon nehéz feladatsor, de voltak benne nem elég egyértelmű dolgok. Ennek ellenére nagyon nem szerettétek, és persze ennek megvan a maga - nagyon is érthető - oka. Arra edzünk benneteket éveken át, hogy EMBERTAN-GENETIKA-SEJTÉLETTAN és persze ökológia. Az utóbbi időben meg ott van mellette a modern labortechnológia is. (Az, hogy állattan meg növénytan lenne az érettségiben, már csak a vének emlékezetében él.) Erre jön egy ilyen feladatsor, sehol egy komoly genetika példa, populációgenetika a kanyarban sem, nincs egy fia PCR vagy valami. Olyan volt, mint egy langyos kézfogás...
És persze lehet azt mondani, hogy "ezeknek meg semmi se' jó", de az ember igyekszik alkalmazkodni a trendekhez, gőzerővel megérteni a molekuláris genetikát, átnézni az összes valahavolt feladatot a keringés és női ciklus fronton, vers szinten megtanulni a fotoszintézist, és aztán semmi.
Kérdeztétek többen, hogy most akkor hogyan készüljünk a következő érettségire. Nos, nem tudom. Leginkább ugyanúgy mint eddig. Tanulással, gyakorlással, azzal a gondolattal, hogy továbbra is minden kell, de tényleg minden. Na persze az elefántot meg a tulipánt egymástól továbbra sem kell megkülönböztetni. 😉
* fakszni = főleg indokolatlan kötekedésben, gáncsoskodásban v. szőrszálhasogató fontoskodásban megnyilatkozó szeszély, bogarasság, ill. ebből eredő tett, erre valló megnyilatkozás. :)
**A fotó forrása: https://biologiatanar.blog.hu/2023/09/23/sejtmag_fenymikroszkopos_vizsgalata?utm_medium=lista&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=kult
*** FAO = Food and Agriculture Organization of the United Nations = az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete